Az osztályom bemutatása

                Az osztályom bemutatása

Az 5.c -nek  Fehérvári Gyöngyi néni az osztályfőnöke.

30 fős az osztály, hárman elmentek a csoportból, de aztán visszajöttek. A fiúk többen vannak, mint a lányok.   Gyöngyi néni nagyon vicces tanár. Én szeretek ebbe az osztályban járni.

Úgy gondolom, az osztály szerintem nagyon sokszínű, vicces.

A farsang

A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig, más megfogalmazás szerint a másnapi hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (lásd: torkos csütörtök). A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.

A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

forrás: wikipedia

1848. március15.

10 óra után a siker és lelkesedés hatása alatt a tömeg Landerer és Heckenast könyvnyomdájához vonult a Hatvani utcába, itt a rend és béke fönntartása tekintetéből választmányi tagokul Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Vidats János és Jókai Mór küldettek be. Landerer Lajos nyomdatulajdonost a kikiáltott tizenkét pontot tartalmazó program és Petőfi költeményének cenzúra nélküli kinyomatására szólították fel, ellenállásának esetén az el nem kerülhető kényszerítést helyezvén kilátásba.

 

1848. március 15-re emlékezünk

1848. március 15-én robbant ki Pesten a radikális ifjúság által vezetett forradalom, nyitányát adva Magyarország másfél éves szabadságküzdelmének.

A Párizsból induló forradalmi hullám két nap alatt jutott el Bécsből a magyarság szellemi életének központjába, a pesti megmozdulás fő szervezői fiatal értelmiségiek (pl. Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór) voltak. Petőfi naplója szerint a Pilvax kávéházban született meg a forradalom „akcióterve”: a szervezők először a tanuló ifjúságot szólították magukhoz az Egyetem téren, aztán lefoglalták Landerer Lajos nyomdáját. Innen került ki a követeléseiket összegző Tizenkét pont és Petőfi forradalmi hangvételű verse, a Nemzeti dal, mely írások máig szimbolizálják március 15-ét.

Röplapok segítségével délután 3 órára a Nemzeti Múzeum kertjébe gyűlést hirdettek, ahol állítólag tízezer polgár volt már jelen. Fontos megemlíteni, hogy a közhiedelemmel ellentétben Petőfi nem szavalta el versét a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, bár az kétségkívül számos helyen elhangzott. A Múzeum-kertből a tömeg a Városházára, majd Budára, a Helytartótanácshoz vonult, hogy kiszabadítsa börtönéből Táncsics Mihályt. A Nemzeti Színházban este a nép kívánságára Katona József darabját, a Bánk bánt tűzték műsorra, ezt azonban valószínűleg félbeszakította a betóduló forradalmi tömeg. Más városokkal ellentétben Pesten nem próbálták fegyveres erővel feloszlatni a tüntetéseket, a forradalom vérontás nélkül zajlott.

A március 15-i eseményekre legnagyobb hatással Kossuth Lajos március 3-i országgyűlési beszéde bírt, melynek reformkövetelései, igaz, jóval radikálisabb formában, a Tizenkét pontban jelentek meg. A bécsi események csak bátorítást adtak a Pilvaxban naponta összegyűlő értelmiségi körnek, mely a kedvezőtlen időjárás ellenére eredménnyel szervezkedett (március 15-én vásárt is tartottak Pesten, ami hozzájárult a tüntetés sikeréhez). A pesti forradalom hatással volt a pozsonyi rendi országgyűlésre is, döntő győzelemre segítve a reformok pártján állókat.

V. Ferdinánd és a bécsi udvar a pesti eseményeket követően nem merte visszautasítani a beadott feliratot, kinevezte gróf Batthyány Lajost miniszterelnöknek, aki március 23-án megalakította az első felelős minisztériumot (kormányt). A pesti forradalomnak is köszönhető az áprilisi törvények megszületése (április 11.), amelyek eltörölték az elavult, rendiségen alapuló politikai rendszert és lehetőséget biztosítottak a polgári fejlődésre egy majdnem teljesen önálló Magyarország számára.

Március 15-ét joggal tartjuk legnagyobb nemzeti ünnepünknek, mely nap minden korban a magyar szabadság szimbóluma maradt.

Forrás: www.rubicon.hu

A banyaleves receptje

A banyaleves olyan embernek ajánlott csinálni, akit nagyon utálunk. De ha szeretsz meghalni, jó étvágyat! Egy öt literes fazékba töltsünk három liter vizet, dobjunk bele négy mosatlan sárgarépát, majd hat babának a koponyáját,(akármilyen babakoponya megfelel, de ha minél borzasztóbb hatást akarunk elérni, ajánlott a hím ökör), majd ezt tegyék be a sütőbe 1000°C-ra három napra. Ha letelt ez az idő, onnan tudhatjuk, hogy sikerrel jártunk, hogy a fazék már elkezdett olvadozni, és pici vasdarabkák kerültek az ételünkbe is, majd tegyünk bele az utánozhatatlan boci-poci szószból, amit kinyerhetünk bármelyik rohadt gyümölcsből. Majd keverés közben szórjunk bele egy kis korpát, egy összegyúrt magyar munkafüzet lapot és két evőkanál karácsonyfadíszt, ezt tedd bele egy turmixgépbe egy percre, és már tálalhatjuk is. Jó gyilkolást kívánok!

                                                             

Turcsik Péter írása

Mézeskalács sütés

December10-én, amikor bementünk az iskola konyhájába, akkor el is kezdtük a munkát. Gyöngyi néni oda is adta a mézeskalács tésztáját, és mi mindannyian örömmel kezdtük el a munkát. Gyöngyi néni tanácsot is adott azzal kapcsolatban, hogyan gyúrjuk, a tésztát, és hogy mennyi lisztet használjunk. A tanácsok nagyon hasznosak voltak.  Mikor kisült, az első adagot páran díszíteni kezdték. A végén ettünk belőle, és még vittünk haza is.